Mesélj kicsit magadról, kérlek! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?
Az embert - optimális esetben - a szülei ismerik a legjobban, ezért lett az én utam az úszás helyett a hegedülés, a zene, ami azóta az életem, a hivatásom. A konziba már brácsa szakra kerültem be, és így is végeztem. Zeneiskolásként a gyöngyösi Tücsök zenekarban játszottam 2. osztályos koromtól, a főiskolán volt olyan időszak, hogy párhuzamosan hét zenekarnak is tagja voltam. Így gondolom ez egyértelmű, hogy "nem volt más választásom". Harmadéves főiskolásként fél állást kaptam, és következő év január elsejétől kinevezett egész állásom lett. Májusban diplomáztam. Hát ennyi.
Mi alapján választottál hangszert? Miért?
A zeneovit a hegedű tanár néni tartotta, aki jelezte a szüleimnek, hogy tehetségesnek tart, megtanítana hegedülni. Az alkatom miatt (Gál tanár úr) a brácsát javasolta, így a következő évben már erre a szakra felvételiztem és lettem brácsás.
Kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?
Sajnos nem tudok választani, mert egy csomó "kedvenc" van. Zeneszerzőből és zenekari műből is. Zenekari pillanatom sem csak egy van, egészen hosszú listát tudnék felsorolni.
Jellemezd magad 3 szóval!
zenész, hűséges, kitartó
Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?
Erőmhöz, egészségemhez mérten minél tovább a zenekar tagja maradni.
Mit jelent számodra a zenekar tagja lenni?
Egyszer valaki azt mondta: „könnyű annak, aki a Szimfonikus zenekar tagja lehet”. Ezért én nagyon büszke vagyok arra, hogy a zenekar tagja lehetek, és mindez kiemelt rangot jelent számomra.
Említetted, hogy sok zenekari pillanatod van, amire szívesen emlékszel. Mit gondolsz, mi a legnagyobb motiváló erő egy zenész számára? Számodra mi a legfontosabb a hivatásodban?
Szerintem a legnagyobb motiváció a csapatjáték. A cél érdekében végzett közös munka, és a siker együttes megélése. Amikor felhőtlenül lehet örülni egymás sikerének. Egy hivatást akkor lehet tökéletesen gyakorolni, ha az ember körül rend, béke, és nyugalom van.
Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi.
Amikor a csapat bármin (beszólás, megjegyzés, karmestertől egy jelző, szóhasználat) közösen „felröhög”.