Horváth-Simon Vivien | Miskolci Szimfonikus Zenekar

Jelenlegi hely

Horváth-Simon Vivien

Született: 
1983.10.11
Szólam: 
2. hegedű
Kedvenc színed: 
a ciklámen és lila minden árnyalata
Kedvenc ételed: 
paprikás csirke nokedlivel, és az avokádó
Kedvenc italod: 
limonádék
Kedvenc filmed: 
bármelyik, ami vicces és szórakoztat, vagy van valami értékes mondanivalója
Kedvenc könyved: 
Biblia, mert az élő Isten ma is aktuális üzenetét mondja el, és magát az Életet hordozza!
Hangszer márkája, típusa: 
a hegedű Elek Sándor hangszerkészítő munkája, a vonót Horváth József készítette
Rólam: 

 

Mesélj kicsit magadról, kérlek! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?

Gyerekkoromban több minden érdekelt, nagyon szerettem tanulni és olvasni, különösen a természettudományok területén. Zenész családba születtem, így természetes volt, hogy hangszeren is tanuljak. A gyakorlásban is szorgalmas voltam, és ez hamar meghozta gyümölcsét. A korai sikerek, a rokonaim bátorítása és jó példája győztek meg afelől, hogy én is a zenei pályát vigyem tovább.

 

Mi alapján választottál hangszert? Miért?

A szüleim adták kezembe a hegedűt. Bár én zongorázni szerettem volna, azt mondták, hogy ezzel jobban el tudok majd helyezkedni. A zongorázás nélkül azonban nem nyughattam, így felvettem második hangszerként. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, és saját örömömre sokáig 2 szakot  vittem tovább. Végül maradt a hegedű. Egy hegedű - az énekhang után - szinte mindent át tud adni, és ki tud fejezni, ami az ember lelkében, szellemében van.

 

Kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?

Amikor ezt kérdezik tőlem, először három "B" betűs jut eszembe: Bach, Brahms és Bartók. De sorolhatnám Puccini operáit, Mahler szimfóniáit, Shostakovich és Prokofiev kamaraműveit, vagy akár Beethoven hegedű-zongora szonátáit. Nem tudom őket igazán sorrendbe állítani. Más korban írtak, más az üzenet, és más volt a közönség. A mi feladatunk, hogy "előhívjuk" minden alkotásból azt a "csodát", amiért íródott, amit maga a szerző is hallatott volna. Minden ilyen pillanat, amikor ez megszületik, emlékezetes a számomra.

 

Jellemezd magad 3 szóval!

Istenfélő, igényes, mélyen érző

 

Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?

Hogy a hangszeremmel Isten jóságát, kegyelmét, és szeretetét át tudjam adni másoknak.

 

Említetted, hogy nagyon érdekeltek a természettudományok. Sosem fordult meg a fejedben a pályamódosítás? Mi köt leginkább a muzsikus szakmához?

Többször megfordult a fejemben, de addigra már túl sokat fektettem ebbe a szakmába, hogy csak úgy otthagyjam. Ezek pedig mind olyan pályák, amik teljes embert kívánnak, egyiket fel kellet volna adnom a másikért. Végül, azok az évek, amik tanulásra lettek szánva, valamint a pályamódosításhoz szükséges mersz és hajlandóság, elmúltak. Isten útjai azonban tökéletesek. Ő mindenből jót tud kihozni.

 

Általános probléma a szimfonikus zenekaroknál, hogy kevés a fiatal, aki hivatásszerűen egy zenekarban szeretne dolgozni…Te a fiatal korosztályt képviseled az együttesben. Mi a véleményed, hogy lehet a fiatalokat motiválni arra, hogy jelentkezzenek egy zenekar soraiba, illetve, hogy ott is maradjanak?

3 tényező van, ami miatt könnyebben maradnak, de ha ebből egy-kettő hiányzik, akkor nagy esély van rá, hogy másik állás után fognak nézni.

1, anyagiak

2, szakmai színvonal

3, elismerés

A sorrend nem jelenti a fontossági sorrendet, mert ez egyénenként, életszakaszonként változhat, minthogy az is egyénfüggő, ki mennyi ideig tudja tolerálni a hiányzó szegmens(eke)t.

Az anyagi háttér egy pályakezdőnek is nagyon fontos, hogy el tudjon indulni, önálló lábakon álljon, és esélye legyen a családalapításra.

A szakmai színvonal az együttes jövőjét, versenyképességét, és lehetőségeit jelentősen meghatározza, és felelős a fejlődésért, az állandó frissességért.

Az elismerésre pedig szakmai és emberi szempontból is szüksége van mindenkinek ahhoz, hogy jól érezze magát egy közösségben, tudván, hogy az ő jelenléte és tudása is számít.

((Még egy dolog: a fiatalok szívesen és könnyen veszik az előrevivő változásokat, mert több idő van előttük, mint mögöttük. Őket nem igazán érdekli az együttes múltja. Inkább a jelene és a jövője.))

 

Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi. J

Több felejthetetlen koncertélmény közül hármat említenék, amelyekben én is játszottam, mert ezek zeneileg és közösségileg is meghatározóak voltak számomra:

Liszt Ferenc Kamarazenekarral a Csajkovszkij: Vonósszerenád,

Magyar Rádió Zenekarral Brahms 3. és 4. Szimfóniája,

Kocsis Zoltánnal Bartók Concerto és Bartók 2. Szvit előadása a Zeneakadémia Zenekarával.