Mesélj kicsit magadról, kérlek! Miért választottad a zenész szakmát? Hogyan lettél muzsikus? Milyen út vezetett a zenekari tagsághoz?
Mint sok mindenki másnál is, először csak beírattak a szüleim a helyi zeneiskolába, hogy megismerkedhessem a zenével. Aztán egyre inkább megszerettem, és komolyabbá vált, onnantól meg már nehéz abbahagyni, vagy másra koncentrálni, így bejárhattam azt az utat, ami ahhoz kell, hogy zenekarban játszhassak.
Mi alapján választottál hangszert? Miért?
Másodikos általános iskolás koromban azt ígérte az akkori zeneiskolai igazgató az anyukámnak, hogy a legjobb tanárt választja ki nekem. Így elkezdtem furulyázni Krucsó Zoltánnál, aki már akkoriban is rutinos kürtművész volt a debreceni zenekarban. Természetesen a kezembe nyomta a hangszerét, így nem volt menekvés. Úgy gondolom, hogy az ígéret igaz volt. Számomra mindenképpen.
Kedvenc zeneszerződ, zenekari műved? Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod a zenekarban?
Beethoven szimfóniáit kedvelem a legjobban. A kilencből már hetet játszottam, már csak kettő maradt. A 3. szimfónia "kürt-triója" nemcsak nekünk, kürtösöknek egy remek feladat, hanem talán akkoriban a zeneszerzőknek is megmutatta, hogy ez a hangszer többre képes, mint az addigi tradíciók mutatták. Ezek után már egyre inkább 4 kürtöt írtak a műveikbe a zeneszerzők, s kialakult a mai nagyzenekari apparátus. Egy zenész életében rengeteg emlékezetes pillanat adódik, s ezek közül nehéz csak egy párat megragadni. Ha mégis meg kell neveznem, ezek számomra a következők: - Eljátszani egy szép kürtszólót úgy, hogy mind a karmester a közönség és én is elégedett legyek. – Részese lenni egy igazi Rossini-féle crescendo-nak. – Úgy végig játszani egy remek szimfóniát, hogy el tudok felejtkezni az időről és a helyről, s csak a darab létezik az adott pillanatban.
Jellemezd magad 3 szóval, kérlek!
céltudatosság, állóképesség, alkalmazkodóképesség
Mi a legnagyobb vágyad muzsikusként?
Szimfonikus zenekarban játszani úgy, hogy a legtöbbet kihozom magamból, és ezt a próbálkozást még évekig folytatni, lehetőleg minél többször sikerrel.
A kassai zenekarban is játszol. Van különbség a zenei élet között? Akár a zenekari vezetés, felépítés, programok, akár a közönség szempontjából?
Alapvetően hasonló a helyzet, ugyanis mind Kassán, mind Miskolcon van egy koncertező szimfonikus zenekar, és egy másik zenekar, ami a színházi feladatokat látja el. Tehát szerencsések vagyunk, mert aki szimfonikus zenekari koncertet szeretne hallgatni, biztos, hogy minket választ.
Sajnos így sem garantált a teltház minden egyes koncerten, hiszen erős a konkurencia. (pl.: mozik, kiállítások, könnyűzenei koncertek stb.) Miskolcon úgy érzem, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalság nevelésére, hiszen nagyon erősek és magas színvonalúak az ifjúsági koncertek. Ezen felül még az is tetszik, hogy a Művészetek Háza mellett különböző koncerthelyszíneken is megmutatjuk magunkat. (pl.: Diósgyőri vár, Zenepalota, Edelényi kastély) Kassán nagyon szereti a közönség a nyilvános főpróbákat, amikor a vezető karmesterünk beszél arról, hogy mit is hallhatunk, illetve betekintést is nyerhetnek, hogyan próbál egy zenekar. Egyes koncertek előtt 1 órával, egy „zenés beszélgetést” tart zenekarunk nyugdíjas koncertmestere, azoknak, akik jobban bele akarnak mélyülni a programba.
Természetesen a legnagyobb különbség, hogy Kassán szlovák zeneszerzők művei is bekerülnek a repertoárba, míg Miskolcon, a magyar zeneszerzőkre van igény.
Említetted, hogy a lehető legtovább szeretnéd ezt a szakmát folytatni. Mit gondolsz egy muzsikusnak hol vannak a korlátai? Meddig és hogyan lehet egy zenekarban ülve zenélni?
Ez egyénenként változó, függ a genetikai adottságoktól is, amiken nem változtathatunk.
Nekünk, rezeseknek érdemes odafigyelni a fogaink épségére, illetve erősíteni testünket valamiféle mozgással, hiszen sokszor fizikailag megerőltető egy hosszú próba. Én a futást és a biciklizést választottam. Szellemi frissességünkre is érdemes odafigyelni, hiszen így könnyebben végig tudjuk koncentrálni a hangversenyt.
Egyéb (bármi, amit érdekesnek, fontosnak, meghatározónak tartasz) lehet egy elismerés, egy koncert, egy pillanat, egy élmény…bármi. J
Nekünk, kürtösöknek az egyik legnagyobb kihívás, amikor filmzenét kell játszanunk, hiszen van benne „minden”: hangos kürtállások, szép szólók, speciális effektek is akár. Nagyon örültem, amikor szakiskolás koromban az egyik tanszaktársamnak sikerült megszereznie a Gyűrűk Ura című film zenéjét audio Cd-n. (akkoriban még nem volt annyira egyszerű meghallgatni a legújabb felvételeket, mint manapság) Természetesen „rongyosra” hallgattuk, már amikor volt egy szabad Cd-lejátszó a könyvtárban. Ennek hatására elkezdtem olvasni a könyv trilógiát is, ami az egyik meghatározó könyv élményem lett. Jó pár évvel később filmzene koncertet játszottunk, ahol volt több eredeti részlet a már említett Cd-ről. Hihetetlen élmény volt, hogy én is részese lehettem annak a zenének, amit egy bő évtizede még hallgatni is „nehéz” volt.