Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét egy „kedves, öreg barátnak” tartja Tamsin Waley-Cohen.
Miskolc. Fiatal hegedűművész, Tamsin Waley-Cohen játszik a miskolci közönségnek április 30-án a Művészetek Házában. A brit lapok úgy jellemezték őt: „félelmetesen intenzív előadó”. A koncert karmestere egy másik világklasszis, Vásáry Tamás lesz, akit zongoravirtuózként is ismer a közönség.
Mit tud a Miskolci Szimfonikus Zenekarról?
Tamsin Waley-Cohen: Azt hallottam, hogy nagy hagyományokkal rendelkező zenekar, ami már több mint 50 éves. Őszintén nagyon várom, hogy találkozzunk, és együtt dolgozzunk a jövő héten.
Ön több szállal is kötődik Magyarországhoz. Melyek ezek a szálak, és mik a benyomásai az országunkról?
Tamsin Waley-Cohen: Egyszer jártam korábban Magyarországon. Budapesten játszottam a Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében. Volt egy csodálatos hetem, hogy felfedezzem a várost, mindenki nagyon barátságos volt, kedves és segítőkész. Prussia Cove-mesterkurzuson tanultam Fenyves Loránddal és Keller Andrással, ahol Kurtág György és Rados Ferenc is tanított, sok órájukat látogattam. A Prussia Cove nemzetközi zenei szemináriumot egyébként Végh Sándor hegedűművész és Hilary Tunstall-Behrens alapította 1972-ben a festői Cornwallban. A kezdeményezés azóta neves zenei műhellyé nőtte ki magát mesterkurzusaival.
Ön gyakran dolgozik Vásáry Tamással. Mikor találkoztak először egymással?
Tamsin Waley-Cohen: Jó néhány évvel ezelőtt együtt dolgoztunk Párizsban. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy angolként részt vehettem a Solti György emlékére rendezett UNESCO koncerten. Mendelssohnt játszottunk a Budapesti Filharmónia Zenekarral közösen. Izgatott voltam és ideges, hogy Vásáryval találkozom, de amint elkezdtünk játszani, azonnal nyugodttá tett a hihetetlen muzikalitása, humora és vidámsága. Aztán ahogy az előadás után zongorázott, az maga volt az álom.
Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye rendkívül népszerű, a szólista számára viszont komoly kihívást jelent.
Ön mennyire kedveli ezt a művet, melyik tétel a kedvence és miért?
Tamsin Waley-Cohen: Imádom! Olyan, akár egy kedves, öreg barát. Valószínűleg ez az első versenymű, amit először komolyan játszottam, és amit a legtöbben játszottak. Annyi finomság és játékosság van benne, ugyanakkor mély melankólia jellemzi, a dicsőséges és egyben gyengéd dallamok. Az utolsó tétel pedig hatalmas móka!
Úgy tudom, a kortárs zeneszerzők nagy kedvelője és interpretálója.
Kik a kedvencei a kortársak közül?
Vannak-e köztük magyar zeneszerzők?
Tamsin Waley-Cohen: Természetesen! Kurtág az egyik abszolút kedvencem, akárcsak Bartók. Most jelent meg egy lemezem, amely egyaránt tartalmazza Bartók szóló szonátáit és Kurtág néhány rövid darabját. A duettpartnerem Huw Watkins, aki egy csodálatos angol zeneszerző, és írt nekem egy versenyművet, de a húgom is zeneszerző! Együtt készülünk az Aldeburgh-i fesztiválra. Dobrinka Tabakova épp most írt nekem egy darabot hegedűre és vonós zenekarra, és lesz ősszel egy premierem Joseph Phibbsszel.
Különleges kísérleteket is végeznek zeneszerző testvérével.
Mi a lényege a kísérleteknek, jutottak-e már valamilyen eredményre?
Tamsin Waley-Cohen: Igen, ez az én közös projektem a húgommal, Freya Waley-Cohennel Aldeburgh-ben. Két építésszel, Finbarr O’ Dempseyvel és Andrew Skulinával együtt hang-tér installációkat készítünk, ezekkel a zene élvezetének egy új útja nyílhat meg. Hat szólóhegedű játssza a művet, miközben minden egyes darabot a helyiség különböző részeiről erősítenek. Az, hogy a hallgató mit hall, nagyban befolyásolja, hogy hol sétál a teremben. Ha középen áll, akkor minden hangszert, ha a terem egyik pontján, akkor csak egy, ha két pont között, akkor kettő, egy másik pozícióban három hangszer játékát is befogadhatja.
Önről azt írják a kritikusok, hogy nagyon érzéki, ugyanakkor rendkívül intenzív előadóművész. Ön is így látja?
Tamsin Waley-Cohen: Nem hiszem, hogy ezt nekem kellene megmondanom. Abban hiszek, hogy teljesen őszintének kell lenni a színpadon, és kell tudni kockázatot vállalni!
A hegedűjének is magyar kötődése van, egy 1721-es Stradivari, ami az ön mesterének, Fenyves Lorándnak a hangszere volt…
Tamsin Waley-Cohen: Igen. A Prussia Cove-kurzuson együtt dolgoztunk Fenyvessel. Idős ember volt, de csodálatos. Fontos igazságokat tanított nekem, amelyek a mai napig hatással vannak rám, mint például „minden, amit tudnod kell, ott van a partitúrában, csak meg kell tanulni a zeneszerzők nyelvét”. Hallottam koncerteken hegedűn játszani, évekkel korábban, hogy tudhattam volna, leszek olyan szerencsés, hogy én magam is eljátszhatom ugyanazokat!
Hegyi Erika
erika.hegyi@eszak.hu
Névjegy
Tamsin Waley-Cohen
Született: Londonban, 1986-ban
16 éves korától rendszeres résztvevője a Prussia Cove-i Nemzetközi Zenei Szemináriumnak, ahol olyan tanárai voltak, mint Shmuel Ashkenasi, Keller András és Ruggiero Ricci. A legutóbbi később így ír róla: a legtehetségesebb fiatal hegedűs a világon, akivel valaha találkoztam.
Tamsin Waley-Cohen 2007 óta azon az 1721-ben készült Stradivarius hegedűn játszik, amely korábban Fenyves Loránd hegedűművész tulajdona volt.