Erkel 125 gálahangverseny
A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Bartók Plusz Operafesztivál közös rendezvénye.
Erkel Ferenc (1810‒1893) halálának 125. évfordulóján rendezett gálahangversenyünkkel a magyar operairodalom máig legjelentősebb alkotószemélyiségének életműve előtt tisztelgünk. Válogatásunk kitekint az erkeli operatermés nagyobbik részére, egyaránt ízelítőt nyújtva a korai és kései remekművekből, népszerű és kevéssé ismert darabokból. Az egyes számok hol eredeti, hol átdolgozott szövegű alakjukban hangzanak föl.
1887-ben már öt évtizedes múltra tekintett vissza a romantika századának egyik legfontosabb hazai kulturális létesítménye: a Nemzeti Színház. E jubileumra született Erkel Ferenc egyetlen önálló szimfonikus alkotása, az Ünnepi nyitány. Emelkedett alaptónusa megfelel az E-dúr hangnemválasztásnak, de nem kevés nosztalgia, olykor pedig felhőtlen játékosság is áthatja a darabot: játék a hangulatokkal, színekkel, dallamokkal. Szerkezete romantikusan szabad szonátaforma, lassú bevezetéssel; kezdésképpen ünnepélyes magyar fanfártéma hangzik föl a kürtökön. Már a bevezetés során ráismerhetünk a Szózat és a Himnusz jellegzetes fordulataira, majd többszöri fölidézésükre kerül sor a későbbiekben. A Nemzeti Színház falai között szentelte nemzeti énekké a Szózat és Himnusz dallamát a reformkori szakma s közönség: e két melódia fölidézése Erkel 1887. évi nyitányzenéjében a múlt dicsőségének mindennél kézenfekvőbb szimbóluma lett. A gyors tételszakasz mozgalmas, energiáktól túlfűtött főtémával indul, melyet kontrasztképpen ellágyuló melléktéma vált föl. Ennek anyaga szintén idézet: tréfás-epikus folytatásával együtt a szerző Sarolta c. vígoperájából származik. A tételexpozíció zárótémájaként a Szózat hangjai csendülnek föl. Polifon megoldások gazdag tárháza a középső tételszakasz, kifejezetten beethovenes („egmontos”) pillanatokat is magában rejtve (hiszen ifjúkora óta ő volt Erkel talán legfontosabb zeneszerzői ideálja). Általuk már-már komorrá válik a zenei folyamat, de hirtelen hangulati váltással visszatér a játékos jókedv. A repríz érzelmi dimenziói egyre tágulóak, roppant erejű, többlépéses fokozással érkezve el – korálszerű Himnusz-idézetet is követően – a magasztos végkifejlethez, a Szózat-apoteózishoz, amely immár nemzetet szólít meg. A nyitány egésze: zeneszerzői bravúr. Bemutatóját maga az idős mester vezényelte el a teátrumban, 1887. szeptember 28-án.
Bánk bán, I. felvonás – Keserű bordal: Petur bán énekli. Versszövege Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című drámájából való (1843). Erkel megzenésítése feltehetőleg a színműhöz készült, ám végül az 1860-ban befejezett és a következő évben színre vitt Bánk bán zenéjében találta meg ideális helyét.
Névtelen hősök, II. felvonás – Ilonka románca: Erkel művészete igen erősen kötődött 1848‒49 szellemiségéhez. Népszínmű-közeli hangvételű, kései operája, a Névtelen hősök (bemutató: 1880), a Szabadságharc napjaiba röpített vissza a nosztalgia álomszárnyain, s mintegy annak apoteózisa lett. A hősnő Ilonka megkapó önvallomása a kitartó hűség példázata.
Névtelen hősök, I. felvonás – Verbunkos: seregtoborzó honvédek érkeznek a kis mezővárosba a Szabadságharc idején. A felvonást lezáró Verbunkos annak zenei csúcspontja is egyben.
Hunyadi László, I. felvonás – Hunyadi László áriája: a kifinomult erkeli líra példája. Midőn a sodró események közepette pár pillanatig egyedül marad szobájában a főhős, gyöngéden gondol távol levő szerelmére, Gara Máriára. A Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be a reformkor legnagyobb sikerű hazai operájaként.
Brankovics György, III. felvonás – Brankovics áriája: a kései zenedráma (bemutató: 1874) szintén a Hunyadi-korba visz (Hunyadi László is a szereplők között van). Brankovics szerb despota kétkulacsos politikát folytat magyar és török irányban, s végül annak válik áldozatává. Lánya (Mara) a török fővezér (Murát) kéjnője lesz, fiait megvakítja az ellenség. A két Brankovics-fiú előbb túszként kerül a török táborba, s a szokatlan hangszerelésű éjszakai monológ – melyben többek között négyfelé osztott csellókar kíséri az éneket – az aggódó apa érzéseinek foglalata.
Brankovics György, IV. felvonás – Mara–Murát kettőse: a szerelmespár duettje a búcsú – illetve a végső harc – előtt, mely utóbbi során Mara apja (Brankovics) és szerelme (Murat) kerülnek egymással szembe.
Bánk bán, I. felvonás – Magyar tánc: kétrészes (lassú–gyors) csárdástétel, az udvari bál részeként hangzik föl. Kezdőtémája az I. és III. felvonás előjátékaiból ismert, tragikus tónusú moll melódiaív vidámmá és táncossá alakított, dúr változata.
Bánk bán, II. felvonás – Bánk–Tiborc duettje: nagyúr és szegényparaszt drámai találkozása, szembesülés a múlttal.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Bátori Mária – Nyitány: Erkel első operájának megnyitója a dalmű bemutatását (1840) követő évben keletkezett. Szabad szonátaforma lassú bevezetővel; az opera zenéjét igen, dramaturgiai ívét viszont nem előlegezi (a Mária halálát követő siratózenével indul, majd diadalmas tetőponton ér véget). Erkel első ránk maradt zenekari remekműve.
Hunyadi László, II. felvonás – Gara nádor áriája: a cselszövő intrikus örömdala, megérezvén, hogy markában tarthatja a zsenge korú és ingatag királyt.
Hunyadi László, II. felvonás – Szilágyi Erzsébet áriája: a kétségek között vergődő anya jelenete, benne rémlátomással (pallos, hóhér), mintegy előrevetítve az operacselekmény tragikus végkifejletét.
Dózsa György, II. felvonás – Fegyvertánc: e hangszeres tételt a zeneszerző legidősebb fia, Erkel Gyula (1841–1909) komponálta. A Dózsa György bemutatójára a kiegyezés évében került sor, roppant szerencsétlen időpontként a zenedráma utóéletére nézve.
Hunyadi László, IV. felvonás – Hunyadi László, Gara Mária és Gara nádor tercettje: az ún. „Börtön”-tercett a szerelmespár megrendítő búcsúja a főhős halála előtt.
Hunyadi László, III. felvonás – Magyar tánc: az opera bemutatója után öt évvel keletkezett Palotás Erkel Ferenc talán legnépszerűbb zenekari tétele.
Bánk bán, II. felvonás – Bánk áriája: a Szózat-reminiszcenciát is tartalmazó ária a zeneköltő egyik forró hazaszeretet-vallomása.