„Újrajátsszák” az első koncertet! | Miskolci Szimfonikus Zenekar

Jelenlegi hely

„Újrajátsszák” az első koncertet!

Két koncert természetesen sosem lehet egyforma, különösen ötven év elmúltával, hiszen már mások a közreműködő művészek is. Az 50 éves Miskolci Szimfonikus Zenekar azonban a kezdetekre emlékezve úgy döntött, a legelső hangverseny népszerű műsorát ismétlik meg a jubileumi évad végén, neves vendégek közreműködésével.
A félévszázados jubileumát ünneplő Miskolci Szimfonikus Zenekar közvetett múltja jóval régebbre, egészen 1869-ig nyúlik vissza, akkor alakult meg ugyanis a helybeli Zenekedvelők Egyesülete. A következő jeles dátum 1893, hivatalos formában akkortól létezett a Vasgyári Szimfonikus Zenekar, ami az ország legjobb és legrégebbi munkászenekarának volt tekinthető. 1904-ben műkedvelő vonószenekar alakult, 1921-ben létrejött a Miskolci Filharmóniai Társaság, és fontos szerepet játszott a város zenei életében a 13. gyalogezred zenekara is.

A második világháború utáni éveket a vasgyári zenekar mellett a Nagymiskolci Hangversenyzenekar (később Miskolci Filharmonikus Zenekar, majd Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar) fémjelezte, egészen a hivatásos Miskolci Szimfonikus Zenekar 1963. november 1-jei létrehozásig.

Ezalatt az ötven év alatt a magyar szimfonikus zenekarok élvonalába emelkedett az együttes, elnyerte a nemzeti címet, számos CD-t készített és világhírű művészt látott vendégül. Most egy szintén világhírű karmesterrel, Győriványi Ráth Györggyel, valamint több magyar és külföldi verseny díjazottjával, a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet tanszékvezető főiskolai docensével, Réti Balázs zongoraművésszel idézi meg az 1963. november 25-ei bemutatkozó koncertet.

Május 19-én, jövő hét hétfőn este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházban csendül fel Erkel Ferenc: Hunyadi László nyitánya, Liszt Ferenc: Magyar Fantáziája, és Beethoven: V., „Sors” Szimfóniája. Mindhárom kiváló mű igazán népszerű. Talán nemcsak zenei nagyszerűségük, hanem felemelő mondanivalójuk miatt is.

Liszt Ferenc Magyar fantáziája a verbunkos hagyományból merítő darab, apoteózisként ható befejezése révén (nemcsak) Liszt saját nemzetének szóló művészi üzenetét hordozta. Erkel Ferenc három felvonásos operájának szövegkönyvét a miskolci kötődésű Egressy Béni írta, bár a nyitányban, természetesen, az ő munkássága nem kap szerepet. Megjelenik viszont sűrítve az egész cselekmény, a darab legfontosabb dallamai. Beethoven: V. szimfóniáját sem kell bemutatni: drámai kezdése ellenére eszmeiségében a fény, a szabadság végső győzelmét hirdeti a mű.

minap.hu
Fotó: minap-archív